Az önbecsülés 6 tartóoszlopa
Mi az önismeret célja?
Ez a cikk azzal a céllal íródott, hogy segítsen felismerni a megfelelő önismeret csodálatos és nagyszerű értékét.
Ha nem olvastad még a 7 tipp önmagadért és az önbecsülés természete cikkemet, érdemes azzal kezdened. Ide kattintva megtalálod
Szeretném, hogy bepillantást nyerj ebbe a folyamatba, hogyan tehetsz szert mélyebb önismeretre és ha változtatásra vágynál, akkor segítséget nyújtson az utadon.
Ha jobban megismered ezt a működést, ami sokszor "rögös", akkor sokat nyerhetsz ezzel a gondolkodással, viselkedéssel, mivel az életed minden területén kamatoztathatod. Akár a párkapcsolatodban vagy a gyerekeiddel, főként a kamaszokkal való kapcsolatban vagy egyéb munkahelyi közösségben hasznodra fog válni ez a tudás.
Az emberek gyakran éppen attól félnek a legjobban, ami a leginkább a hasznukra válna, inkább becsukják a szemüket, befogják a fülüket a róluk érkező információk elől, nehogy az esetleges negatív visszajelzések veszélyeztessék az önbecsülésüket, az énképüket. Sok ember számára nehéz belátni, hogy nem tökéletes, nem mindentudó.
Freud szerint a legjobb, amit az ember tehet, ha teljesen őszinte magához, mert akkor felébred bennünk a vágy a fejlődésre és kialakul az igényünk az egyre fejlettebb önismeretre. Valójában mindnyájan rendelkezünk egy olyan határvonallal, amelyen túl érzékenyen reagálunk, védekezővé válunk az énképünktől eltérő információkra, a viselkedésünk megváltoztatására irányuló törekvésekre.
Az énkép egyfajta „komfort-zónával” rendelkezik. Ha valaki megpróbálja kibillenteni az énképünket az általunk elfogadott szakaszból, akkor vagy az információ érvényességét vonjuk kétségbe, vagy megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni a jelzést – többnyire arra törekszünk, hogy az énképünk ne változzon drasztikusan.
A megfelelő önbecsülés tartóoszlopai
„Ne légy magaddal elégedetlen, mert az kishitűség, de öntelt
sem, mert az ostobaság!”
Nathaniel Branden,
amerikai pszichológus szerint az önbecsülés hat tartóoszlopon nyugszik:
1.
Tudatos élet
Az igazság néha félelmetes és fájdalmas lehet a számunkra, és
bizony nagy a kísértés, hogy kisgyerekként becsukjuk a szemünket, elhitetve
magunkkal, hogy amit nem látunk, az nem is létezik.
A tudatos élet lényege a tények tisztelete, a valódi jelenlét, a nyitottság az
információk iránt, és a külső-belső világ megértésére való törekvés.
A tudatosság a következőkkel tudod fejleszteni:
o informáltság növelése (Itt megjegyezném, hogy a kritikus gondolkodás hasznos, vagyis érdemes megszűrnöd az információkat és hiteles forrásokból tájékozódni. Kérdezni ér, főleg ha ellentmondásokat fedezel fel vagy keress más megbízható forrást)
o nyílt, interaktív légkör megteremtése (A kérdések itt is hasznosak és a befogadó gondolkodás is, ami ugyanakkor nem jelent automatikus egyetértést. Lehetsz nyugodtan más véleményem.)
o állandó tanulás (Élethosszig tanulás, igen, de itt ne az iskolai magolás jusson eszedbe, hanem az élvezetes információszerzés. Olyat tanulj ami örömet okoz, zongorázni lehet a különbséget, meglátod.)
o időgazdálkodás (Érdemes betervezni a napodba ezeket a tevékenységeket is, nem feltétlenül kőbe vésve, de ha rendszeressé teszed, akkor jó szokásoddá válik előbb-utóbb)
o siker okainak felismerése (Érdemes olyan embereket keresni, akikről tudod, hogy sikeresek és kérdezni tőlük vagy ilyen témájú könyveket olvasni.)
2.
Önelfogadás
Saját magunkat is reálisan érdemes szemlélnünk. Azoknak a gondolatainknak, érzéseinknek, cselekedeteinknek is tudatában kell lennünk, amelyeket nem szeretünk. Könnyű azokat a tulajdonságokat elfogadni, amiket amúgy is kedvelünk. A valódi önelfogadás a negatív gondolataink, érzéseink és tetteink elfogadásánál kezdődik. Ne ijedj meg ettől, mindenkinek van "sötét" oldala is, érdemes ezt is tudatosítani és ennek megfelelően kezelni.
Az önelfogadás lényege az arra való törekvés, hogy átéljük és elfogadjuk a gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket, valamint, hogy felelősséget is vállaljunk értük. Aki elfogadja önmagát, az nem érzi úgy, hogy állandóan valamiféle ítélőszék előtt áll, és így a kritikát vagy az övétől eltérő véleményt negatív érzelmek nélkül fogadja.
Az önelfogadás fejlesztése:
o aktív jelenlét az emberi kapcsolatokban (Odafigyelés a másikra, meghallgatás, kapcsolat kölcsönös megelégedettségének fontossága...stb)
o tisztelet megadása önmagad és a másik felé is,
o fölényeskedés-mentes viselkedés,
o feladat-centrikusság,
o tapintatos viselkedés-visszajelzés, vagyis ne a másik földbe döngölése legyen a cél, hanem jelezzük empatikusan, hogy a viselkedése átlépett egy határt.
o érzések őszinte, nyílt, de méltóságmegőrző kifejezése (Jogunk van az érzelmeinket kifejezni, de olyan módon tegyük, ami miatt nem kell szégyenkeznünk később.)
3.
Felelősségtudat
Az emberi fejlődés a függőségtől a függetlenség, a tehetetlenségtől a hatékonyság, a felelőtlenségtől a megbízhatóság felé halad. A felelősségtudat ennek a felnőtt megértése.
A lényege annak a felismerése, hogy felelősek vagyunk a választásainkért, a tetteinkért, a saját életünkért, a jólétünkért, a céljaink eléréséért, döntéseinkért stb.. vagyis saját magunkért. Többek között a saját boldogságunkért is mi vagyunk a felelősek. Nem várható senkitől és semmitől, ez egyben egy rendkívül megnyugtató tény is, mivel minden körülmény ellenére megtalálhatjuk a saját elégedettségünk forrását.
A felnőtt a saját életének formálója, tisztában van szavai és tettei súlyával. Rá kell jönnünk, hogy ha mások segítségére van szükségünk, akkor valamit adnunk
is kell érte.
A felelősségtudat fejlesztése:
o felelősségtudat – példamutatás – és elvárás (Legyél hiteles minta!)
o keretek tisztázása,
o elkötelezettség a keretek betartására,
o kitartás,
o bizalom,
o hatalommegosztás (A partnerség és a kölcsönösség egy felszabadult felnőtt élet része).
4.
Asszertivitás
Biztosan találkoztál már ezzel a szóval és most pontosítsuk is, mit is jelent valójában és mitől leszünk asszertívek.
Nem összekeverendő az agresszivitással, ami alapvetően különböző viselkedésmód.
Az asszertivitásra jellemző, hogy bátran kiállunk az értékeink mellett, nem félünk attól, hogy saját magunk legyünk, nem igényeljük mások jóváhagyását ahhoz, hogy azt tegyük, amit jónak tartunk. Az asszertivitás lényege a hiteles (autentikus vagyis önazonos) viselkedés, természetesen megfelelő módon, és megfelelő körülmények között.
Az asszertivitás fejlesztése:
o tanulás a hibákból (Ne félj hibázni és hívd inkább élettapasztalatnak, mivel ez a fejlődésünk alapja)
o hibázástól való félelem csökkentése (Kutatások kimutatták, hogyha kis lépésekkel, rendszeresen beleengedeed magad olyan helyzetekbe, ami már a komfort zónádon kívül van, azzal csökkentheted a félelmet)
o véleménykülönbségek tisztelete (Attól, hogy nem értesz egyet valakivel, még tiszteletben kell tartanod, hogy ő mást gondol vagy másra vágyik. Arról nem beszélve, ha odafigyelsz a másikra, akár izgalmas, új nézőpontokat is kaphatsz)
o asszertivitást csökkentő szokások megszüntetése (pl: dominancia, behódolás, másik rovására való megoldás, agresszív, félelem keltő viselkedés, határok meg nem védése, kontrollálatlan düh)
o érdeklődésnek megfelelő feladatok (
5.
Céltudatosság
A céltudatosság biztosítja mindennapjaink és életünk
összeszedettségét.
A célorientáltság lényege a rövid- és hosszútávú célok tisztázása és követése, a
céljaink elérését elősegítő életvitel kialakítása, és a következmények folyamatos
figyelemmel kísérése (hogy szükség esetén módosítani tudjunk a kitűzött
irányon).
Tehát nem minden esetben jelenti a kitűzött cél elérését. Ha te is adtál már fel dolgokat vagy módosítottál az eredeti elképzeléseiden, ez teljesen rendben van. Ilyenkor jön az a lépés, hogy változtatunk, változunk és haladunk a következő állomás felé. Ettől nem leszünk lusták vagy kevésbé kitartóak (megjegyezném, hogy cél nélkül csak sodródunk és az már nem céltudatosság, hanem felelősséghárítás egy formája).
Nem mellékesen ne sikertelenségnek éljük meg, ha nem érjük el az eredeti célt vagy módosítunk menet közben, hanem tanulási lehetőséget lássunk benne és vonjuk le a következtetéseket. Valószínűleg nem lennél ma ugyanaz az ember, aki most vagy, ha nem éled át azokat a dolgokat, amiket eddig megtapasztaltál az utadon.
A céltudatosság fejlesztése:
o szükséges források megteremtése
o pontosan megfogalmazott célok és vágyak
o küldetéstudat, lelkesedés
o összehasonlítás (tények és tervek) lehetőségének megteremtése
o innováció,
o egyéni célok figyelembe vétele, majd ezek
o közösségi/szociális célokkal való harmonizálása, elköteleződés egy nagyobb ügy mellett a világ érdekében (végső soron közvetve, ezt is magunkért tesszük :))
o folyamatokban gondolkodás (legújabb kutatások szerint, ha örömtelivé, játékossá tesszük és folyamatban gondolkozunk, akkor kevésbé leszünk stresszesek és szorongók)
6.
Integritás
Az integritás a bizalom forrása. Vannak emberek, akikben meg lehet bízni, és vannak, akikben nem.
Az integritás lényege az, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és azt csináljuk,
amit mondunk. Az igazmondás, az ígéretek betartása, a vallott értékek szerinti
élet, a másokkal szembeni igazságos, jóindulatú viselkedés jellemző arra az
emberre, akire ráillik ez a szó. Átvitt értelemben: Egy személy tisztessége, önbecsülése, saját magába, céljaiba vetett hite, amelynek alapja a saját erkölcsi-etikai szilárdsága.
Aki saját értékei ellenére cselekszik, az szükségszerűen megsérti saját önbecsülését is.
Az integritás fejlesztése:
o példamutatás,
o szükség esetén elnézés kérése, megbocsátás,
o visszajelzés iránti igény (önmagunkról),
o hibák feltárása, felelősségvállalás,
o etikus magatartás jutalmazása.
Ideális esetben egy olyan folyamat, amelyről a házasságunk elégedettebbé és boldogabbá válása, az élet teljesebb megélése, a munkánk hatékonyabbá válása, az emberek felől érkező pozitív jelzések azt érzékeltetik, hogy jó irányban halad.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése