Mi az a 3 dolog, amit a mentálisan erős gyerekek szülei tesznek?
Hogyan neveljünk reziliens gyerekeket?
Rengetegszer beszélünk arról, mennyire fontos a gyerekek életében a mozgás, a sport. Sok időt töltünk el azzal, hogy kiválasztjuk a megfelelő mozgásformát, illetve különféle különórákra visszük, járatjuk a gyerekeinket.
Mindenki tudja, hogy fizikailag erőssé válni csak rendszeres edzéssel és mozgással lehet. Ugyanakkor a mindennapi életben az a tapasztalat, hogy sokkal kevesebb vagy nagyon kevés időt töltünk a gyerekek mentális edzésével. Sajnos, ez nem túl szerencsés, mert ahhoz, hogy elérhessék a bennünk lévő potenciált és kibontakozhassák a bennük lévő képességeket, ahhoz bizony a mentális erő elengedhetetlen.
Hogyan erősíthetjük őket mentálisan, ha kihívásokkal kell szembenézniük?
Mit gondolsz, mennyire számít, ha egy gyerek okos, sportos, vagy tehetséges, ha nem tudja vagy ha nem elég kitartó, hogy elérje a céljait, mert túl nehéznek ítéli a feladatot. Mennyire lehet sikeres egy gyerek, aki félénk és bizonytalan?
A gyerekek nem születnek mentálisan erősnek. Ugyanakkor minden újszülöttben megvan a lehetőség, hogy megerősítsék ezeket a mentális „izmokat”. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megtanítjuk nekik, hogy ezt hogyan tegyék.
Amy Morin pszicoterapeuta, a 13 Things Mentally Strong Parents Don’t Do (13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek) c. könyv szerzője sok időt tölt azzal, hogy azokról az általános nevelési szokásokról beszél, amik gyakorlatilag gátolják, hogy a gyerekek mentálisan erőssé tudjanak válni.
Az író úgy fogalmaz, hogy “amik elrabolják a gyerekek mentális erejét” például amikor megakadályozzák a gyereket abban, hogy hibákat kövessenek el vagy elfogadják az áldozat szerepet. Arra buzdítja a szülőket, hogy hagyják ezeket és építsenek új mentálisan megerősítő és sokkal hatékonyabb szokásokat.
Akkor mi az, ami segítheti a szülőket, hogy fejben is erős gyerekeket neveljenek fel?
3 olyan kulcsfontosságú dolgot tehetünk, amivel kialakíthatunk egy olyan környezetet, ami növeli a gyermek rezilienciáját, más néven a mentális ellenálló képességét.
Mielőtt ezt részletezném, először térjünk ki arra, hogy mi is az a reziliencia?
Röviden, egy megbirkózó és öngyógyító képesség.
Hosszabban pedig lényegében azt a fejleszthető képességet jelöli, hogy a megrázkódtatás, trauma, nehéz helyzetek (pl.: iskolai abúzus, válás, testvérféltékenység, kiközösítés, családtag halála, munkahely elvesztése...stb) átélése után is hamar vissza lehet nyerni az optimális állapotot. Vagyis, boldogulás a nehézségek ellenére is, egyfajta védőpáncél.
Azt hiszem így már nem szorul különösebb magyarázatra miért is jó ez a gyermekeinknek és nekünk is.
Tehát, mit mond az író, mi az a 3 dolog, amit tehetünk ezen képesség fejlesztése érdekében és mit taníthatunk meg a gyerekeinknek?
1. Tanítsd meg a gyermeked reálisan gondolkodni
Az a túlságosan is magabiztos gyerek, aki nem igazán fog tanulni a következő tesztre vagy dolgozatra, azt gondolja, hogy az neki menni fog és könnyű lesz.
Ellenben egy bizonytalan és alacsony önbizalommal rendelkező gyerek könnyen gondolhatja azt, hogy “Nekem úgysem fog sikerülni, meg se próbálom” és nem is fog beletenni túl sok erőfeszítést a tanulásba.
Ha el szeretnéd érni, hogy a gyereked a legtöbb erőfeszítést tegye bele a tanulásba/iskolába/életébe, akkor tanítsd meg egy realisztikus belső párbeszéd lefolytatására önmagával
(Ne negatív belső monológot mantrázzon!).
Ez azt jelenti, hogy ismerje fel a saját korlátait, miközben ismerje el az erőfeszítéseinek erejét. Ezzel messzire fog jutni az életben.
Tegyél fel olyan segítő kérdéseket, ami más megvilágításba helyezi a dolgokat.
Például: Ha azt hiszi, hogy sosem lehet a foci-, úszó- pingpong-csapat tagja, akkor érdemes megkérdezni tőle, hogy “Mi tehetsz annak érdekében, hogy sikeresen bekerülj?”
Vagy ha azt mondja, hogy senki sem akar barátkozni vele. Bátorítsd arra, hogy vizsgálja meg ezt az állítását. Kérdezd meg tőle: “Mikor volt, amikor valaki barátkozni akart veled?”
Segíts neki észre venni, hogy a feltételezései talán nem teljesen helytállóak és a következtetései pontatlanok.
2. Dicsérd az erőfeszítéseit és ne az eredményeit
A szerzőnek sok olyan szülő ült az irodájában akik a következőkkel dicsérték a gyerekeiket:
“Ügyes vagy, hogy 2 pontot is szereztél egy meccsen!”
“Büszke vagyok rád, hogy ötöst kaptál a fizika dolgozatodra.”
Az a gond ezekkel a mondatokkal, hogy rossz üzenetet közvetítenek a gyerek felé.
Az a gyerek akit abban erősítenek meg, hogy az elért eredmények a végső cél, nos, ők félni fognak attól, hogy hibáznak. Nem fognak kipróbálni új dolgokat, ha nincs garancia a sikeres befejezésre. Legkevésbé fognak megpróbálni csatlakozni a focicsapathoz vagy új hobbit választani, vagyis lekorlátozzák idővel szépen önmaguk és a lehetőségeik.
Másrészt elültetődik bennük az a gondolat, hogy mindenáron eredményesnek kell lenniük. Ennek egyenes következménye lehet, hogy a gyerek elkezd csalni, hogy nyerjen vagy másokon habozás nélkül átgázol, hogy előrébb jusson.
Ismerős vagy találkoztál már ilyennel?
“ Az összes gyakorlásod meghozta a gyümölcsét!”
“Nagyon büszke vagyok rád, hogy annyit tanultál a tesztre!”
Ha egyértelművé teszed, hogy az erőfeszítését nagyra értékeled - és nem baj, ha hibázott - a gyermeked sokkal nagyobb valószínűséggel ki fog tartani a legnehezebb, legkeményebb kihívások idején is.
Tehát a legfontosabb mondat, amit átadhatsz neki:
A Sikerhez vezető Út Kudarcokkal van Kikövezve.
3. Adj eszközt a kezébe, hogy kezelni tudja az érzelmeit
Sok szülő elég gyorsan odaszól a gyerekének, hogy “Nyugodj meg!” vagy azt mondja, hogy “Ne aggódj!”. Mások pedig szabályozni akarják a gyerekek érzelmeit. Ugyanezek a szülők, amikor a gyerekük elkezd unatkozni, elkezdik szórakoztatni őket vagy lekötik a figyelmüket, esetleg ha szomorúak, akkor vigasztalni kezdik őket.
Ezek következtében a gyerekek nem tanulják meg szabályozni a saját érzelmeiket.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a középiskolások 60%-a azt állítja, hogy nem rendelkeznek elegendő érzelmi készségekkel az iskola utáni élet kezeléséhez.
Ahhoz, hogy kiaknázhassuk az élet adta lehetőségeket, szükségünk van érzelem szabályozó készségre.
Gondolj csak bele, hogyan lehetne sikeres egy atléta, ha nem tudná kontrollálni az indulatait?
Meddig jutna a gyermeked a vállalati világban, ha nem tudna szembenézni az esetleges elutasítástól való félelemmel?
Menj elé a problémának és tanítsd meg a gyerekednek hogyan tud megbirkózni a szomorú érzésekkel és megnyugtatnia saját magát, ha ideges, nyugtalan. Ötleteljetek együtt ezeknek a készségeknek a kialakításában pl.: a színezés megjelenítheti az érzelmi állapotát vagy a vidám zene hallgatása segíthet a legtöbb esetben .
Segíts beazonosítani neki, ami jól működhet a nála. Tanítsd meg azt is, hogy nem kell mindig vidámnak, boldognak lennünk és szembe tud nézni a kellemetlen érzelmeivel is.
Tedd azt is világossá számára, hogy el tudja érni, hogy ő szabályozza az érzelmeit és nem az érzelmei kell, hogy irányítsák őt.
A mentálisan erős gyerekek kompetens és felelősségteljes felnőttekké válnak, akik képesek lesznek megbirkózni az eléjük kerülő nehézségekkel és kihívásokkal.
Mentálisan erős szülő kell ahhoz, hogy olyan gyermeket neveljen, aki elég erős ahhoz, hogy megálljon a saját lábán, bármi is jöjjön.
Összefoglalva a fentieket, erősítsd a saját mentális “izmaidat” is, hogy ez a mentális edzés az egész család számára prioritássá tudjon válni és ellenállóvá váljatok az élet kihívásaira.
Amennyiben további segítségre van szükséged ezzel kapcsolatban vagy kérdéseid vannak, kattints ide.
Ha úgy találod, hogy valamelyik családtagodnak, barátodnak vagy ismerősödnek segítenél a blogcikkben írtakkal, akkor megtisztelsz, ha megosztod vagy tovább küldöd.
Szeretettel:
Donola PárkapcsolatMentor & Önismereti Coach
Ui. Ha ide kattintasz, akkor nem maradsz le egy cikkről sem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése